A zene és az agyműködés kölcsönhatásai
Loading...
Files
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Babeș-Bolyai University / Cluj University Press
Abstract
Description
Interactions between Music and Brain Function.
The purpose of this study was to investigate the effects of music on the brain, the nervous system, and mood. At the end of the 20th century, not only Neurotheology as a new border-science, but also tools like computed tomography, isotope methods and magnetic resonance imaging tools aided the understanding of brain functions. Listening to music involves the limbic system of the brain as well, because music is emotionally processed, and the entire brain is activated. The almond-sized and shaped part of the limbic system is the amygdala, the primary task of which is processing and expressing emotions. Several studies report that music can activate the core of the amygdala.
Music, sound and vibration create emotions in the hearer without particular intermediary hormonal agents, ligands and peptides. The research results of development psychology support the theory of brain plasticity: the music we hear affects our brain development. Cognitive and affective neurosciences have devoted great attention to the effects of music and singing osn the brain and, keeping brain plasticity in mind, they have studied how instrument playing, singing or other musical activity changes the mechanism of certain areas of the brain. Music is a tool in the hands of the facilitator, the pastoral counsellor or the minister by which he/she can gladden, energize, comfort or shake others. Therefore, however, we need to know the interactions of music and brain function.
Kivonat
Ez a tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy vizsgálja a zenének az agyra, az idegrendszerre és az ember hangulatára gyakorolt hatását. A 20. század végén nemcsak a neuroteológia mint új határtudomány, hanem olyan eszközök is segítették az agy működésének megértését, mint a komputertomográfia, az izotópos módszerek és a mágneses rezonancia képalkotó eszközei. A zenehallgatásba az agy limbikus rendszere is bekapcsolódik, mivel a zenét érzelmileg is feldolgozzuk, és ilyenkor az egész agy működésbe lép. A limbikus rendszer mandulanagyságú és -alakú része az amygdala, melynek elsődleges feladata az érzelmek feldolgozása és kifejezése. Több kutatás számol be arról, hogy a zene aktiválhatja az amygdala-magvat.
A zene, a hang, a rezgés érzelmeket vált ki a hallgatóban különösebb közvetítő hormonális anyagok, ligandok és peptidek nélkül. A fejlődéspszichológia kutatási eredményei alátámasztják az agy plaszticitásának az elméletét: a zene, amit hallunk, befolyásolja agyfejlődésünket. A kognitív és affektív idegtudományok nagy figyelmet szenteltek a zenének és éneklésnek az agyra gyakorolt hatásainak, és az agyi plaszticitást szem előtt tartva azt vizsgálták, hogy a hangszeres játék, az éneklés vagy más zenei tevékenység miként változtatja meg az agy bizonyos területeinek mechanizmusát. A segítőnek, a lelkigondozónak, a lelkipásztornak a zene által olyan eszköz van a kezében, melynek segítségével felvidíthat, energizálhat, vigasztalhat vagy megrendíthet. Ehhez azonban ismernünk kell a zene és az agyműködés kölcsönhatásait.
Kulcsszavak: agy, zene, plaszticitás, memória, érzelem, auditív tér.